Címke: Lemezismertető

Arch/Matheos

Arch/Matheos – Winter Ethereal

Bevezető

Minden évben érkezik egy “év lemeze”, de nem minden évben egyforma ezek minősége. 2019-ben, legalábbis számomra megjelent az év mindent vivő lemeze, amit mióta megjelent folyamatosan (szinte minden nap) hallgatok, és képtelen vagyok megunni. A lemez (Winter Ethereal) nem csak hogy kiemelkedik a tömegből, hanem olyan torony magasan ver mindent a mezőnyben, hogy szavak híján meg sem próbálom leírni.

Nyilván mindenkinek más az ízlése és az általam kitüntetett lemez nem is a populáris műfajt gazdagítja, úgyhogy az a Kedves Olvasó, aki nem ismerős a progresszív metál műfajában, lehetséges, hogy nem is érti majd rajongásomat.

Winter Ethereal

John Arch és Jim Matheos régi motorosok a műfajban, kettejük és megannyi vendégszereplő munkája a Winther Ethereal lemez. John Arch énekes ugyan több évtizede abbahagyta a zenélést, hogy egyéb dolgokkal foglalkozhasson, Jim Matheos gitáros-zeneszerző viszont hosszabb-rövidebb szünettel jelentetett meg szintén kiváló lemezeket a Fates Warning nevű zenekarával. Arch 8 éve tűnt fel újra a színen mikor szintén Matheossal karöltve írták meg a szóban forgó lemez elődjét. Viszonylag tehát sok időnek kellett eltelnie, hogy újra együtt alkossanak.

A Winter Ethereal egy zenei kolosszus ami mind a 68 percére beszippantja az embert, és egy percig nem ereszti el. Nincs üresjárat, nincs unalom, nincsenek sablonok, csak a nagybetűs Zene és egy érzelmi hullámvasút. Technikailag minden zenész a legnagyobbak között van, azonban a technika mindig a zenét szolgálja, soha nem megy át öncélú magamutogatásba. Aki számomra mégis kiemelkedik, az John Arch (a pali 60 éves!) és a hihetetlen énektémái, amik megbontják és újra összerakják a ritmikát a zene fölött. Hihetetlen. Lehet a hangját szeretni és nem szeretni, de amit művel, azt feltétlen el kell ismerni, mert ilyesmit nem nagyon hallani.

A számtábla

2019.04.10 – Winter Ethereal

A nagy szellemi hajtóerő (1111) azt jelzi, hogy a lemez individualista, kompromisszummentes és témájában is vélhetően személyesebb hangvitelű. Némiképp ezt támasztja alá a 3-as szám hiánya: a külvilágtól származó visszajelzés nem játszik szerepet, ahogy a tematikára is inkább az elmélyülés a jellemző. Ez azt is jelenti, hogy a lemez nem széles közönségnek készült, nem keres közvetlen kapcsolatot a hallgatóval, jóllehet egy minimális kölcsönhatás mégis megteremtődik (2-5-7) aminek azonban nincs kimondott irányultsága (azaz nincs célcsoport szem előtt tartva), és az alkotók energetikailag el vannak zárva a hallgatóktól.

Nagyon erős szellemiségű alkotás (1111-5-9), már-már merevnek nevezhető a hozzáállás amit a lemez gondolatiságban képvisel, azaz határozott, erős világképet tár elénk, mely legfőképpen gyakorlatias, a mindennapok tapasztalataiból táplálkozik (4-5-6).

A nagy hajtóerő (1111-2) szemben a közepes kötött szellemi rakománnyal (7-8-9) a mélyebb rétegeket is elérhetővé teszi (a komplex részek is dallamosak, a zeneiség megmarad, a rendelkezésre álló tehetség maximális kihasználása).

És ha már mélyebb rétegekről beszélünk, akkor meg kell jegyezzük, hogy a lemez szellemi stabilitása 15 (ennek kiszámításáról később lesz szó), ami kimondottan magasnak tekinthető. Itt ez azt jelenti, hogy nagyon komoly szellemi energiát tartalmaz a zene, ha úgy tetszik, ez tükrözi mind a mondanivalót, mind pedig a felvonultatott technikát és zeneiséget.

A megjelenési dátum kiemelt számai a 17 8 15 6, amit így fordíthatunk le: az alkotást (6) szellemi erővel (1) és intuícióval (5) megerősítve (1) útjára engedni, hogy az út végén hitet (7) és megnyugvást (8) találjunk.

Zene

Végezetül három dal, ami a Winter Ethereal egészét is jól bemutatja.
Először kedvencem (ha lehet rangsorolni), az ember és az univerzum viszonyáról:

Arch/Matheos – Wrath of the Universe

Majd egy zeneileg könnyedebb, talán a lemez külső füllel is legemészthetőbb, jóllehet szomorkás darabja:

Arch/Matheos – Tethered

Végezetül pedig az ember és az állat viszonyáról a lemez leghosszabb és talán egyik legmegindítóbb dala:

Arch/Matheos – Kindred Spirits